Megjelent!
Pályázati ismertető a
A Fogarasi-havasok
Hegymászó- és turistakalauzához
Magyarország földrajzi helyzetét alapvetően határozza meg a Kárpátok hegylánca. A földrajzi adottságok mellett egyéb hagyományok is sokban kapcsolódnak a Kárpát-koszorúhoz. A turizmusnak és hegymászásnak – a civil szerveződések e jellegzetes megnyilvánulásainak –tehát természetes igénye van a magyar nyelvű turista- és hegymászókalauzokra. A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség tagjainak közreműködésével elindított kezdeményezés ennek az igénynek a kielégítésére adta ki 2005-ben A Magas-Tátra (Kornétás kiadó), 2007-ben pedig A Tátra főgerince (MHSSZ) című könyveket.
A most tervezett kalauzzal ismét egy népszerű, de csekély irodalommal rendelkező területre szeretnénk ráirányítani a figyelmet.
A Kárpátok hegyláncának déli kanyarulatán emelkedő Fogaras kiemelt helyet foglal el a többi hegység között. Jelentőségét egyrészt a többi hegycsoporthoz viszonyított nagyobb magassága és kiterjedése indokolja, másrészt a szélesebb körű turisztikai ismertsége.
Jelentőségének ellenére a Fogaras magyar nyelvű turistairodalma meglehetősen szerény. A legkorábbi térképeket osztrák katonai térképészek állították össze, még a XVIII. században.
A Magyarországi Kárpátegyesület 1873-as megalakulása után jelentek meg néha a szélesebb nyilvánossághoz is eljutó írások a Fogaras turisztikai lehetőségeiről. Ezek között az első helyen kell említeni a nagyszebeni dr. Szalay Béla munkáit, aki a XIX-XX. század fordulóján, majd az ezt követő évtizedekben 500-nál több feltáró utat tett a hegységben, és tapasztalatait magyar nyelvű publikációkban, valamint egy német nyelvű kalauzban tette közzé. Jellemző Szalay alaposságára, hogy a Fogaras legmagasabb csúcsának, a Moldovánnak a magasságát 1909-ben elsőként mérte meg, és mérési eredménye mindössze 2 méterrel tér el a mai hivatalos adattól. Az azóta e tárgyban megjelent művek mindegyike, akár magyar, akár román nyelvű, az ő munkáit használja kiinduló forrásként.
A Fogaras egyetlen magyar nyelvű turistakalauza Pásztohy Zoltán műve, a Fogarasi-havasok, amely Csíkszeredában jelent meg 2000-ben. Ez egy nagyon pontos könyvecske, azonban a kiadói korlátok miatt csak szűkre szabottan került a közönség elé.
További magyar nyelvű kiadvány Nagy Balázs könyve: Gerinctúrák a Kárpátokban, 2004-es kiadással, amelyben a szerző mintegy 20 oldalt szentel a Fogarasnak.
A román nyelvű kalauzokból néhány:
- Bălăceanu Valentin, Cicotti Mihai, Cristea Emilian: Munţii Făgăraşului, 1975. (Ez sajnos teljesen elavult.)
- Beleaua Andrei: Munţii Făgăraşului. Hartă turistică (turistatérkép), 1998.
- Beleaua Andrei: Munţii Făgăraşului, 2001. (Szép kivitelezésű, de nem eléggé részletes.)
- Fratu Ilie, Beleaua Andrei, Fratu Octavian: Pe custurile Făgăreşene. Editura pentru turism, Bucureşti, 1991. (Nagyon alapos munka, de kifogásolható nyomdai kivitelezés.)
Mint látható, a magyar nyelvű kiadványok alatta maradnak mind a Fogaras jelentőségének, mind a magyar turista- és hegymászóközönség igényeinek, mind pedig a hasonló tárgyú romániai kiadványok színvonalának. Elsősorban ez teszi indokolttá az eddigieknél átfogóbb magyar nyelvű kiadvány megjelentetését.
A további indokok közt figyelembe kell vennünk a Fogaras kultúrtörténeti vonatkozásait. A hegység alatt élő háromnyelvű kultúra, a román, a szász és a magyar sok évszázados helyi hagyományokra tekint vissza. Ezeknek a hagyományoknak a kölcsönös megismerés és megismertetés szellemében történő ápolása mindegyik nyelvközösségnek feladata. Ebben a feladatban vállalt tevőleges szerepet az aradi születésű szerző, Wild Ferenc, akinek ismereteit mutatja, hogy ő az első, aki télen egyedül járta végig a Fogaras főgerincét, ő a szerzője az első magyar nyelvű hegymászó oktatókönyvnek és egyéb kalauzoknak. Részt vesz továbbá a munkában a csíkszeredai geológus, Pásztohy Zoltán, az eddigi egyetlen magyar nyelvű Fogaras-kalauz szerzője. A célok közt szerepel a Fogaras egykori magyar és szász neveinek megőrzése, eredetének kutatása, a román névanyagnak megfelelő színvonalra hozása.
Itt kell hangsúlyozni, hogy nem egy szokványos turistakalauzról van szó, amely listaszerűen felsorolja a hegységben tehető túrákat, hanem az etimológiai, kultúrtörténeti kutatásban és a hegység feltárásának bemutatásában is úttörő jellegű a tervezett kiadvány.
Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a magyar hegymászóknak eddig semmilyen magyar nyelvű irodalom nem állt rendelkezésre a Fogaras hegymászóútjairól. Ebben a vonatkozásban tehát teljesen újat nyújt a tervezett kiadvány.
Wild Ferenc szervezőmunkájának eredményeként a szakmai támogatók közt tudhatjuk az ismert kolozsvári nyelvészt, Asztalos Lajost, az MHSSZ hegymászó szakágának elnökét, dr. Futó Endrét, a gyergyószentmiklósi hegyimentők vezetőjét, Bögözi Gábort, valamint a Brassói Egyetemi Sportklub egykori hegymászóedzőjét, Mircea Noaghiu sportmestert. Legfontosabb szaklektor a most 80 éves Heuberger Géza, aki 1947-től 1994-ig aktívan járta a Fogarast, és egyike a hegységet legjobban ismerő turistáknak.
A kiadvány tervezett tematikája:
· A leghangsúlyosabb rész a hegység főgerincének földrajzi, turisztikai és hegymászó szempontú ismertetése.
o Alkalmazkodva a Fogaras földrajzi felépítéséhez, a főgerincen nyugatról kelet felé haladva nagyobb földrajzi egységekre bontja a hegyet, és részletezi az egységek topográfiáját, nómenklatúráját, az etimológiai kutatások eredményeit, az adott helyre vonatkozó legfontosabb turistatörténeti adatokat.
o Ezt követi a turistautak ismertetése, a menetidőkkel, az üzemelő menedékházakkal, szükségkunyhókkal, vízforrásokkal és egyéb, esetenként szükséges tudnivalókkal, pl. a téli bejárás veszélyes és biztonságos útjai.
o Ahol a turistaút követelményeit meghaladó hegymászótudást igényel egy-egy út bejárása - megmászása, ott a könyv kitér a hegymászóknak szóló leírásra.
o A Fogaras sajátosságait tükrözve itt kerül sor a jelentősebb déli mellékgerincek taglalására is.
· A főgerinc és a déli mellékgerincek után az északi gerincek leírása következik, hasonló szerkezetben, mint a főgerincnél. A külön fejezeteket itt az indokolja, hogy az északi gerincek bejárásához rendszerint nem elegendőek a magashegyi turista ismeretei, hanem kötélbiztosításos hegymászótechnikára van szükség.
· Egy fejezet részletezi a hegység természeti viszonyait, ami az éghajlat, növényzet és állatvilág mellett kitér a földtörténeti múltra is.
· A történeti fejezetben vázlatos ismertetést kapunk a Fogaras tágabb környezetének történelméről az elmúlt két évezredre visszatekintve.
· Egy 1200 címszavas magyar-román-német és román-magyar földrajzinév-mutató következik, benne az összes ismert névváltozattal. Mivel ez még a román nyelvű kiadványok közt is újdonság, ezért forrásmunkája lesz a román szakíróknak.
· Egy 1000 címszavas szószedet a román-magyar földrajzi köznevekről, elősegítve a román nyelvet kevéssé ismerő turisták eligazodását a román földrajzi nevek közt.
· A Fogaras áttekintő térképvázlata.
· Részletes térképvázlatok minden egységhez és az északi gerincekhez is, rajtuk a bejelölt turista- és hegymászóutakkal, menedékházakkal.
· Irodalomjegyzék közel 200 tétellel.
A fenti Pályázati ismertetőt Bácskai Gusztáv (mormota@altavizsla.hu / bacskai.gusztav@mhssz.hu )írta és szerkesztette.