Hely: Magyarország / Visegrádi-hegység
Időpont: 2013.03.30. szombat
Útvonal hossza: 16950 m, emelkedése: 910 m, süllyedése: 910 m.
A soha véget nem érő télnek és havazásnak köszönhetően még március utolsó hétvégéjén is volt annyi hó, hogy a Vadálló-köveken át Dobogókőre feltudtam csoszogni túraléccel Dömösről. Dobogókőn a sípálya javában üzemelt még, így két legyet üthettem egy csapásra, túrázhattam és pálya síelhettem is egy nap alatt.
Az alábbi térképrészletre berajzoltam a bejárt útvonalat (piros a felfelé való utat a kék vonal a lecsúszást jelöli):
Magassági diagram turistautak.hu-val tervezve
függőleges tengelyen a tengerszint feletti magasság méterben
vízszintes tengelyen a megtett út vetületi hossza kilométerben
Dömösön már délelőtt is kevés hó volt és az is olvadt napközben. Ahogy egyre feljebb jutottam úgy nőtt a hóréteg vastagsága, Prédikálószéknél már lehetett vagy fél méter. Az útvonal első része Dömösről fel a Vadálló-köveken át a Prédikálószékre, meglehetősen megerőltető és helyenként a sziklás és meredek környezet miatt nehezen járható síléccel, de megéri a vad környezet élménye és a remek kilátásoknak köszönhetően. (hossz:4120 m, emelkedés: 538 m, turistautak.hu-val tervezve az útvonal az alábbi linken érhető el: http://tinyurl.com/dxbzd3t )
A Vadálló-kövek vad gerince után felértem a Prédikálószékhez. A Dunakanyarra történő pazar kilátásban való gyönyörködés közben volt alkalmam kipihenni a meredek és fárasztó felmenetelt. 
Prédikálószéki kajálgatás után lecsúsztam az úgy nevezett Szép-cseres-völgyön át a Szőke-forrás-völgybe. (hossz kb.:2500 m, süllyedés kb.: 230 m) Ez volt a túra második része. Első pár száz méteren szintben csoszogtam a turistautat követve, majd a nyeregbe való lecsúszás közben jobbra kellett tartanom elhagyva a turistautat, le a Szép-cseres-völgybe. Ebben a völgyben nem megy turista út, de erdészeti útból van bőven, amiken lelehet jutni, de a ritkás erdőben is bárhol lehet síelni, a lényeg az, hogy lefelé a völgy bal oldalára kerüljünk, mert ott jobbak a feltételek a lecsúszáshoz. A síléc sebességét jelentősen visszafogta az olvadó hó, de szerencsére végig lehetett csúszni a távot.
Film a lesíelésről:
Az útvonal harmadik része a Szőke-forrás-völgyből fel a dobogókői sípálya aljához a felvonóhoz, már nem volt olyan fárasztó és meredek, mint korábban a Vadálló-köveknél a felmenetel. 
Szellős és irtásokkal tarkított erdőben átvágva, úttalan úton a lehető legrövidebb távon felcsoszogtam a felső erdészeti aszfaltúthoz; miközben látni lehetett a sípályát a fák törzse között fehérlett, így biztos volt, hogy jó irányba haladok.(hossz kb. 2000 m, emelkedés kb.: 120 m)
Dobogókőn szerencsére a sífelvonó alján lehet jegyet váltani a felvonóra, így megspórolható az utolsó emelkedő 160 méteres szintje. Pályazárásig váltottam jegyet a felvonóra és addig is síeltem, kihasználva a hazai szezon utolsó lehetőségét. Miután bezárt a felvonó a csúcson ,,rekedtem", ismét felkerült a léc aljára a fóka és átcsoszogtam a Rezső-kilátóhoz. ( http://tinyurl.com/cu2oxul ). Innen remek kilátás nyílik a Vadálló-kövekre és az egész Szőke-forrás-völgy térségére, gyakorlatilag a túraútvonalam teljes területére. Az alábbi képen a Vadálló-kövek vad gerince látható.
Itt kezdődött a túra negyedik része a lesízés, vissza Dömösre a Lukács-árkon keresztül. (hossz kb.:7086 m, süllyedés kb.: 622 m) http://tinyurl.com/c3lduua Rezső-kilátótól enyhe lejtéssel és sebességgel csúsztam a sárga turistaút jelzésig, majd annak szűk és belógó fák szegélyezte árokszerű útvonalán le a Lukács-árokig és a Rám-szakadék kezdetéig. Itt is jelentősen lassította lesíelés sebességét az olvadó hó, de ez kicsit segítség is volt, mert a sárga jelzésű turistaút szűk ösvényén kimondottan biztonságosnak éreztem, hogy nem kellett száguldozni. Délutánra kevés ereje maradt a télnek és az útvonal alsó részén már nagyon megolvadt a hó, de szerencsére még volt belőle bőven, kövezés nélkül megúsztam a dolgot, igaz sajnos néhol hatalmas pocsolyákon kellet átvágni, de különösebb baj nélkül ment a sízés. A Lukács-árok lenti részén, ahol már szinte lejtés nélkül kanyarog az ösvény, sokszor le kellett vennem a lécet, a megáradt patakon való átjutások miatt. Az átkelések akrobatikus ugrabugrálást követeltek a meder mozgó kövein, de egy rossz mozdulat kivételével, ahol majd térdig merültem a vízbe, szárazon megúsztam a dolgot. Kemény fagyos februári napon gondolom simán átcsúszik a léc a jégen, kisebb erőfeszítés nélkül, majd legközelebb korábban megyek el erre az útvonalra. 
Filmfelvétel a Rezső-kilátótól való lesíelés néhány részletéről:
Miután lejutottam az aszfaltútra a Szőke-forrás-völgybe, az út szélén megmaradt havon csoszogtam le a Dömös határáig. A faluban már gyalogolnom kellett, mert napközben elolvadt a reggel még meglévő kis hó az utcák széléről.
Úgy gondolom ez egy nagyszerű útvonal. Kicsit fárasztó, többször kell levenni a fókát és visszaragasztani, de nagyon szép helyeken járhatunk. Korai indulás esetén marad időnk, hogy Dobogókőn kipihenjük a fáradalmakat vagy lelehet vezetni a fölös energiákat a sípályán való sízéssel.
Budapest, 2013.04.09
Kócos
