Magamról:

A Blog írója vagyis a nevem Kóczián Tibor, a mászótársaim Kócosnak becéznek. A nyolcvanas évek közepétől foglalkozok természetjárással. Barlangászással kezdtem, de idővel a túrázás a szikla és a hegymászás is helyet kapott az életemben. 1987-ben végeztem el az alapfokú sziklamászó tanfolyamot a Vörös Meteor TE. Téry Ödön hegymászó szakosztályában. Ha a szabadidőm engedi, akkor túrázok, hegyet vagy sziklát mászok. Jártam, másztam az Alpok több helyén, mint pl. a Dolomitok, Dachstein, Mont-Blanc stb. és többször az északi szomszédunknál a Magas-Tátrában is. A hegymászással kapcsolatban Európán kívülre még nem jutottam. Bővebben: https://web.archive.org/web/20050226055125/http://szikla.hu/kikicsoda.html?mit=adat&ki=33 Elérhetőség: koczian.tibor [at] freestart.hu

Túrasível a Tengerszem-csúcsra + film!

2009.04.27. 09:43 KócosT

Hely: Szlovákia / Magas-Tátra / Tengerszem-csúcs (Rysy)
Időpont: 2009.04.25.
Résztvevők:
Hőke Marci
Kóczián Tibor(Kóc)
Varga Béla

Bővebben a lavináról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lavina
2009.04.25.-én, mikor ott voltunk 1/1-es volt a lavina veszélyességi fok.
Lavina előrejelzés Szlovákiában:

Stupeň lavínového nebezpečenstva

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Sítúrázásra alkalmas időszak: tél közepétől március végéig, esetleg még május
A túra nehézségi fokozata kb. I. és III.-as között volt.
Az útvonal tájolása: déli és nyugati oldalak

Időpontok és adatok:
A túra teljes ideje 23 óra volt Budapesttől oda és vissza. Otthonról 01:15-kor indultam el és  Marcihoz 01:35-re érkeztem meg, Bélát 2:05-kor vettük fel. Poprád-tavi villamos vasút megállójából (1246m) 6:30-kor indultunk fel és 13:15-kor voltunk a Tengerszem-csúcson (2499m). A kocsi parkoló és a csúcs közötti szintkülönbség 1253 méter. A Hunfalvi-hágó (sedlo Váha) alatti menedékháznál (Chata pod Rysmi, 2250m) felfelé és lefelé is pihentünk vagy 1 órát. A csúcsról kb.2:15-kor kezdünk el lecsúszni és 16 órára értünk le a Poprádi-tavi Hegyi Szállóhoz (1494m). Éjfélre hazaérkeztünk Budapestre.

 
Történetünk

 

A Tengerszem-csúcson előzőleg 2000 nyarán jártam. Már nem emlékeztem pontosan, az odavezető út részleteire, csak azt tudtam, hogy van egy kitett láncos szakasz. Korábban halottam arról, hogy többen megjárták a csúcsot túraléccel. A túránk előtt egy héttel a Fóka blog-on olvastam egy beszámolót a Rysy léces bejárásáról, minek hatására jött az ötlet, hogy azt megcsinálhatnánk mi is.
A tavasz rengeteg havat adott a Magas-Tátrának így nekünk is volt még reményünk, hogy a feltételek jók lesznek és a hóból marad még a jócskán, ami általában május végéig ad lehetőséget a tátrai túrasíelésnek. Az időjárás is kedvezően alakult. Csütörtökön 8 cm friss hó hullott a 1600 méter felett és szombatig fokozatos lehűlés volt várható, - 9 °C minimum és maximum 0 °C fokkal kellett számolni és többnapos felhőtlen ragyogással. Persze azt tudni lehet, hogy az erős napsütés jócskán a plusz tartományba viszi a hőmérő higanyszálát, de a hajnali és kora délelőtti időszakban még nincs nagy hatása a fagyott hóra.
Túrázni csak szombaton értünk rá és a péntek délutánt sem tudtuk szabaddá tenni, ezért nem volt más választásunk, mint a szombati órák maximális kihasználása. Egy órakor keltem és egy órán belül felszedtem a srácokat, majd száguldottunk is a Magas-Tátra irányába., ahova jó időt futottunk, mert háromnegyed hatra megis érkeztünk oda.
 
A parkoló szintjén már nyoma sem volt a hónak, de a közelségét jelezte a meglehetősen hideg levegő. Az aszfalt úton gyalogoltunk felfelé a Poprádi-tóhoz a lábunkon túracipőben a hátizsákra meg rákötözve túrasícipők. Nem tudtuk, hogy hol kezdődik a lecsúszásra alkalmas hó, gondoltuk ha sokat kell gyalogolni felfelé, akkor majd lefelé is jól jön a fáradt lábunknak a túracipő nem mint a merev sícipő. Gyakorlatilag félúton a Poprádi-tóhoz felvezető aszfaltút felétől már hatalmas havat találtunk az út szélén, ami néhol a mellkasunkig is felért. 
A tótól a turistaúton már túraléccel a lábon csoszogtunk felfelé. A hó keményen firnes volt. A törpe fenyvesek fölött csak pár nyom és a hóból kiálló útjelző karók jelezték a helyes irányt. Jobban kitaposott ösvényt vártam, de arra gondoltam, hogy a párnapja lesett hó takarta be a korábbi nyomokat. Sajnos a csütörtökön esett hó pórhavát már nem találtuk csak a megolvadása után visszafagyott kemény felületet. A meredek lejtőkön kénytelenek voltunk firnvasat használni, Marci meg firnvas híján gyalog küzdötte le az emelkedőt.
A Hunfalvy-hágó alatti ház (Chata pod Rysmi) más néven a Hunfalvy-völgyi menedékház vagy még Rysy-háznak is emlegetetik, tehát a ház alatti láncos meredek szakaszon most fix kötelek segítették a közlekedést, ahol a kitaposott lépéseken gyorsan feljutottunk. A házhoz felvezető lejtőn már égető napsütésben haladtunk és három lefelé tartó turistával is találkoztunk, kik kitudja hol töltötték az éjszakát mert a ház még zárva volt. A turistaház teraszának kőkerítésén pihentük ki a feljutás fáradalmait, miközben sorra érkeztek meg az utánunk jövő szlovák túrasízők. Köztük többen nagyobb tervek előtt álltak mint mi, ugyanis nem a csúcs hanem a Hunfalvy-hágó alatti Rejtett-völgybe (tévesen Cseh-tavi-völgyként ismert) való lesíelés volt a céljuk. A hágóból meredek hegyoldal vezet le, amin lesíelve egészen a Poduplaszki-völgyben levő úgynevezett hegymászó táborig kívánkoztak lejutni. Onnan fel a Litvor-völgyön át egészen a Rovátka-hágóig, majd azon át le a Rabló-ház volt a végcéljuk aznapra. Közel egy órás pihenőnk után elindultunk fel a csúcsra. Sajnos a hó felszíne addigra már felmelegedett és meglágyult, amin gyakran megcsúszott a léc a meredek oldalazásoknál igaz ha jeges lett volna akkor meg azért jártunk volna ugyanígy. A csúcs közvetlen alatti meredek hegygerinc oldalában már gyalog hatoltunk felfelé és egy óra utáni percekben felértünk a 2499 méter magas Tengerszem-csúcsra.
Tudtuk, hogy most már csak az élvezet jön az erőfeszítéseink gyümölcse a lecsúszás. Fényképezés és kajálás majd a száraz sziklákon történi pihenés következett. Azt megfigyeltem, hogy Marci pillanatok alatt felfedez ilyenkor egy olyan felületet, amin végig feküdhet, de most megirigyelve én is kerestem egy alkalmas sziklát ahol a napsütés forró sugarainak átadhattam fáradt testemet. Közben lengyel oldalról sorra érkeztek a csúcsmászók. Volt ki üveges söröket halászott elő zsákjából és kolbászokat, mások meg félrevonulva szerényen lakmároztak a zsákjuk tartalmát. Legáltalánosabb tevékenységként a mormotákhoz hasonló üldögélő merengést alkalmazta mindenki, ahol mi emberek szerencsésebbek voltunk, mert mindenkinek akadt valami rágcsálni valója.
Lengyel sokszínű csapatból egy kissé „military” beütésű fickó miután meghallotta, hogy magyarok vagyunk (és ráadásul síléccel fogunk lemenni) két kézzel rázta meg mancsunkat, elismerés és gondolom az irántunk való szeretetének kifejezése érdekébe. El is kezdtem neki mondani a szokásos mondókát „Polak-Weger dwa bratanki …”, ami annyira jól sikerült, hogy válaszul folyamatosan lengyelül kezdett el valamit magyarázni. Alig tudtam leállítani, hogy nem értek belőle semmit, és ezután már nem erőltette nagyon a dolgot, de még tört angollal tudtunk pár szót váltani.
A csúcsról meredek hegyoldalon kellet elkezdeni a lecsúszást, ahol akkor már jól jött az olvadt hó tartása és persze a lengyel fickóknál sem akartunk szégyenben maradni, ezért bátran nekifordítottuk a lécünket a lejtőnek. Rövid csúszás után egy sziklás gerincen gyalog keltünk át, miközben felfelé igyekvő magyar srácokkal találkoztunk. Nekik még hátra volt a csúcs. Pár szót váltottunk velük, és ők elismerően nyugtázták a síléces hegymászásunkat. A Hunfalvy-hágó alatti házig nagyon élvezeteset síeltünk, amit megkoronázott, hogy a ház közben kinyitott és tudtunk sört és Kofolát  vásárolni. Egy újabb óra pihenés után megint száguldottunk le a völgy mélyére. A kötélbiztosításos szakasz gyalogos lejutása után nem a feljöveteli úton, hanem a nyári útvonalon csúsztunk tovább egészen a Poprádi-tavi Hegyi Szállóig.
Délután négy volt mikor kikértük a sörünket a szálló teraszán történő fogyasztásra. Nem sokat pihentünk ott, mert az árnyékos asztalnál hamar elkezdtünk fázni. Legyaloglás helyett javasoltam, hogy próbáljuk meg a patak mellett a havon való lecsúszást, aminek az ötletét a FOKA blogon található írásból vettem, de sajnos nem jött be. Miután jócskán lecsúsztunk a patak baloldala mellett a növényzet nagyon besűrűsödött és a terep meg hepehupássá vált. Ezekután dzsungelharcosokként küzdöttünk a továbbjutásért és a mély hóban léc nélkül, elszóródva haladtunk előre, hogy valami jobb helyre kerüljünk. Az elkeseredett kinlódásunknak köszönhetően, a közöttünk levő távolság növekedésével egyenes aránnyal nőtt a feszültség is arra nézve, hogy ki tehetett a helyzetünk reménytelenségért. Végén már nem tudtunk egyezségre jutni a további utunk folytatásának irányában. Volt ki a hegyoldalnak akart nekivágni a feltételezett műút irányába más ötlet meg a szintben való oldalazás mellett erősködött. Sajnos elkövettük az egyik legnagyobb hibát, mégpedig azt hogy ki-ki a maga feje után elindult a számára jónak látott irányba. Baj szerencsénkre nem  történt és hamar mindenki kijutott a műútra, amin viszonylag gyorsan leértünk a parkolóban hagyott kocsihoz.
                    Hazafelé Donovaly alatt, Besztercebánya előtt található „kolibába” (szlovák faházas vendéglátó étterem) nyugtattuk meg gyomrunkat és fáradt lelkünket egy kellemes vacsorával. Fárasztó haza utunk alatt váltott sofőrködéssel próbáltunk védekezni az elalvásos baleset ellen, minek sikerének köszönhetően éjfélre mindenki haza jutott Budapestre.

Budapest, 2009.04.29.

Kócos

 

A fényképek diavetítéséhez kattints erre a szövegre!

 

Filmek

Rysy-re fel:

 

Rysy-ről le:

 
Továbbá egy szlovák film a Chata pod Rysmi házhoz (Rysy ház) léccel való feltúrázásról és a Hunfalvy-hágóból való lesíelésről. Januári túrájuk rengeteg friss porhóval járt, ami a Rysy házat is szinte teljesen betemette. :-)


 

Kommentek:

vinczebarni 2009.04.28. 21:53:19

Állati jó!!! Micsoda szuper időtök volt!

Gratulálok, jó kis túra volt!

Válasz erre 

 

Megjegyzés: 

KócosT 2009.04.28. 23:08:58

@vinczebarni: Legközelebb gyere majd el te is! :-)

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: szlovákia magas tátra túrasí

A bejegyzés trackback címe:

https://bcspk.blog.hu/api/trackback/id/tr481121875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.