A bejárt útvonal: Tátraszéplak (Tatranská Polianka) – Felkai-völgy (Velická dolina) – Sziléziai-ház (Sliezsky dom) – Lengyel-nyereg (Poľský hrebeň) – Fagyott-tó (Zmrzle Pleso) – Litvor-völgy (Litvorovy kotlina) – Litvor-tó (Litvorové pleso) – Kacsa-völgy (Kačacia dolina) – Keleti-Vaskapu-hágó (Východná železná brána) – Omladék-völgy (Zlomiská) – Jeges-tavi-hágó (Sedlo pod Drúkom) – és a Batizfalvi-völgybe (Batizovská dolina) le vissza Tátraszéplakra.
Magas-Tátra turista térképéhez kattints ide!
Az útvonal megtervezéséhez a Adam Piechowski: A Tátra főgerince c. művét használtam.
Egyedüljárás:
Az egyik alapszabály, hogy magashegységben egyedül ne menjünk sehová! Ha megtesszük nem számíthatunk semmiféle segítségre!
Az útvonal megtervezéséhez a Adam Piechowski: A Tátra főgerince c. művét használtam.
Egyedüljárás:
Az egyik alapszabály, hogy magashegységben egyedül ne menjünk sehová! Ha megtesszük nem számíthatunk semmiféle segítségre!
Kacsa-völgy:
A Kacsa-völgyhöz tartva a Magas-Tátra főgerincén a Lengyel-nyergen áthaladva mintha egy meseországba érnénk. A földrajzi nevek is ezt tükrözik, mint például a Fagyott-tó, a Litvor-tó minek nevét az angyalgyökér szlovák litvor vagy lengyel litwor neve után kapta, vagy a Kacsa-völgyről nem is beszélve, ahol az aranyásó mondák szerint a nyári napforduló idején egy aranytojást tojó kacsa jelent meg. A Fagyott-tó dermedtsége szigorítja a hangulatot, majd balra a Litvor-völgy felső bejáratán (Litvor-átjáró) letekintve óriási sziklafalak és mélységek tárulnak elénk. Innen teljes egészében áttekinthetjük a Nagy-Ganek északkeleti pillérjét. Komarnicki az alábbiakat írja:"... A Ganek minden fala meredeken törik le. Óriási méretei csak a Cseh-tavi-völgy és a Kacsa-völgy felől érvényesülnek. Emitt 800 m-rel emelkedik a Zöld-tó (1577 m) tükre fölé..." Túrám célja a Nagy-Ganek északkeleti pillérjének a megtekintése volt és a Kacsa-völgy bejárása. Régóta terveztem, hogy az Omladék-völgy érintésével a Keleti-Vaskapu-hágón át bejárom a Kacsa-völgyet, igaz nem a mondában szereplő aranytojás megtalálása céljából, hanem inkább számomra értékesebb sziklafalak és szakadékok megtekintése miatt. Ebbe a zárt északi völgybe nem visz turistaút, csak az alsó részét érinti a Poduplaszki-völgyön áthaladó nyilvános hegyi gyalogút.
A Lengyel-nyereg északi oldalán jeges firn havas lejtőin már hágóvas és jégcsákányra volt szükségem a biztonságos továbbjutáshoz, amit a Litvor-völgy alsóbb részéig kényszerültem használni. A Litvor-tótól remek rálátás nyílt a korábban említett pillérre, minek megmászásáról a következőket írja a Komarnicki féle kalauz:"... A Tátrában a leghatalmasabb vállalkozások közé tartozik. A Ganek főormától aláeső hatalmas ék. pillér nem ér le a falak aljáig, hanem alul egy kb. 150 m magas körbástyaszerű sziklapúp (Ganek-púp) van előtte. Ez azonban nem függ össze a pillérrel, hanem az ék. fal főszakadékát kísérő, alul a szakadékkal együtt DK-re elkanyarodó, nagy borda alsó vége. A púptól j. és b. egy-egy vad folyosó – jobbról a Kupczyk-vályú avagy Ágyúcső, balról a Birkenmajer-folyosó – vezet le a fal tövébe. A folyosók a csúszós sziklák miatt igen veszélyesek, aránylag legbiztosabb a mászás a púp k. homlokfalán. ..."A Litvor-tó után hágóvas nélkül lehetett átharántolni a Kacsa-völgy felső szintjének lépcsője alá. A Kacsa-völgy felső részére való feljutáshoz kőbabákkal kirakott ösvényt kell követni, esetemben helyenként jeges és havas, firnes szakaszokkal. Érdemes figyelni a kőrakásos jeleket mert az út elhagyása kitett oldalakhoz, meredek felszökésekhez vezethet, ami esetemben levő jeges kondícióknál, könnyen balesettel végződhet. A völgy felső részét könnyen járható firn hómező borította. A fagyott hó megkönnyítette a járást, persze hágóvas használatával. Remek kilátás nyílt a Poduplaszki-völgyre, a Nagy-Molnár-csúcs -ra és alatta a keletre lefutó gerincének végén meredek sziklafallal letörő Molnárkára és a Molnár-fali-torony-ra. A Keleti-Vaskapu-hágóhoz felvezető kuloár jeges haván is jól tartott a vas, nem úgy mint a túloldalra az Omladék-völgybe levezető vályúban, hol az olvadt, laza hó kicsúszás veszéllyel fenyegetett. A Jeges-tavi-hágó (Sedlo pod Drúkom) alatti hegyoldal is jeges, havas szakaszokkal volt tarkítva, de kellemes meglepetésemre nem volt úgy megolvadva mint a Vaskapuból való lejövetelnél, igaz néhány kitett része nagyfokú óvatosságra intett. Feljutva a hágóba remek kilátás nyílt az Omladék-völgyre és szegélyező csúcsaira, mint a Tátra-csúcsra. Túloldalt a Batizfalvi-völgy fölött ismét megpillantottam a Gerlachfalvi-csúcsot, amit délelőtt a túlsó oldaláról szemlélhettem. A Batizfalvi-völgybe levezető kuloárban a hó állaga puhább volt, mint a Kacsa-völgyben, de mivel a nap nem sütötte a hó megkeményedett és a korábban itt jártak nyomaiban stabilan lehetett leereszkedni. A völgy mélyén a Batizfalvi-Kápolna alatt nem találtam az ösvényt, helyette óriási kőtömbökön ugrálhattam, minek következtében pillanatig sem fáztam, pedig a lemenő nap miatt az árnyékba borult völgy alaposan lehűlt. Igyekeztem, hogy a tervemnek megfelelően a Magisztráléhoz még világosba lejussak, ami sikerült is.
Tizennégy óra alatt (5:50-19:50) körbejártam az útvonalat és visszatérnem Tátraszéplakra a kocsimhoz.
Tizennégy óra alatt (5:50-19:50) körbejártam az útvonalat és visszatérnem Tátraszéplakra a kocsimhoz.
