Magamról:

A Blog írója vagyis a nevem Kóczián Tibor, a mászótársaim Kócosnak becéznek. A nyolcvanas évek közepétől foglalkozok természetjárással. Barlangászással kezdtem, de idővel a túrázás a szikla és a hegymászás is helyet kapott az életemben. 1987-ben végeztem el az alapfokú sziklamászó tanfolyamot a Vörös Meteor TE. Téry Ödön hegymászó szakosztályában. Ha a szabadidőm engedi, akkor túrázok, hegyet vagy sziklát mászok. Jártam, másztam az Alpok több helyén, mint pl. a Dolomitok, Dachstein, Mont-Blanc stb. és többször az északi szomszédunknál a Magas-Tátrában is. A hegymászással kapcsolatban Európán kívülre még nem jutottam. Bővebben: https://web.archive.org/web/20050226055125/http://szikla.hu/kikicsoda.html?mit=adat&ki=33 Elérhetőség: koczian.tibor [at] freestart.hu

Börzsöny túrasível + film!

2008.11.30. 23:29 KócosT

Hely: Magyarország / Börzsöny
Időpont: 2008.11.29.
Résztvevők:
Hőke Marci
Kóczián Tibor(Kóc)


Útvonal:
Királyházáról Nagy-Mána-bércen a Csóványosra majd át Nagy Hideg-hegyre és onnan le az északi sípályán a Fekete-völgyön át Kemencére.

Magyarországról hótérkép: http://http://www.idokep.hu/ho

Esős hétvégét ígértek az időjósok, de az Északi-középhegység lehetséges időjárását ők is csak találgatták, nem voltak biztosak, hogy eső vagy havazás lesz. A hét elején leesett 20-30 cm hó már elegendő a túrasízéshez, de vajon megmarad-e hétvégéig vagy elolvad a délnyugatról érkező csapadékos melegfront hatására, erre a választ senki sem tudta. Kockáztatni kellett és a péntek éjszakai országszerte eleredő eső ellenére elindultunk reggel hétkor Budapestről a Börzsöny északi részébe, Királyházára.
Vác magasságában az esőt havazás váltotta fel ami reményeinket igazolni látszott, mármint azt, hogy az ország északi részén a magasabban fekvő helyeken hóesés lesz az eső helyett. Diósjenőtől már behavazott aszfalton gurultunk Királyházáig. Gyors öltözés és pakolás után a kocsink mellől már túraléccel tudtunk elindulni célunk irányába a Csóványoshoz a Nagy-Mánán átvezető turistaúton. A völgy alján még a patakok nem voltak befagyva, de pocsolyák már igen, látszott, hogy a tél még csak most érkezik, ez csak az első felvonás. A hó vastagsága elegendő volt nem kellett féltenünk a lécünk alját a nagyobb kiálló kövektől és az állaga is kellemes volt, nem tapadt és már össze is tömörödött csak a tetejét borította a frissen esett porhó. A Nagy-Mánához felvezető úton nagy meglepetésünkre egy haranglábat találtunk (Dr. Tóth Péter emlékhely), ami alatt kis lágycsengésű harang csövekkel játszott a szél. A csengettyűk és  havazás karácsonyi hangulatot keltett. Sajnos a lécem talpára ragasztott fókaszőr itt vált le először, ami később sokszor megismétlődött. Szerencsére volt nálam ragasztó spray, ami ideig-óráig segített is. Az erdőben rengeteg havat találtunk, ami egyre csak hízott  az egyre erősebb hóvihartól. A Nagy-Mánához felérve üvöltő hóvihar fogadott és az utunk további kitett füves gerincén igazi alpesi körülmények között küzdöttünk a továbbjutásért. A meredekfalú gerinc után a fák között kellemesebb környezetben haladtunk egyre feljebb a Börzsöny legmagasabb pontjára a 938 méter magas Csóványosra. Délután egyre értünk fel a kilátó betoncsövének tetejére. Semmit sem láttunk a környezetből, szakadatlanul száguldottak át a felhők a csúcson, magukból kirázva a havat. A kilátó harmadik szintjén találtunk hó mentes helyet az ebédünkhöz. Jó volt megpihenni, leülni annak ellenére, hogy a mocskos padlózat mindenünket összekente.
Nagy-Hideg-hegyre (továbbiakban: NHH) kb. félóra pihenés után indultunk el. Marci ment előre én meg sajnos lemaradtam mert rövid időn belül leesett az egyik lécemről a fóka, majd miután visszaraktam megint lesett ezt követően a másik is lesett majd a végén már az se tudtam hogy melyik esik le a bal lábamon levő vagy a jobb vagy a lécet cseréltem össze.
Rengeteg kínlódás után majd egy óra késéssel értem utol Marcit, nem messze a NHH alatt, aki már halálra unta magát  (össze is fagyott) a várakozástól. Mialatt loholtam utána időnként a hóba rajzolt ábrák (napocska stb.) jelezték a várakozásainak helyszínét. NHH-re 14:50-re érkeztem meg. Marci már bent volt a turistaházban és éppen a búzasörének akart nekiállni, mikor odaléptem asztalához. Közben a babgulyásomat és sztrapacskáját is megrendelte. Egy órát pihentünk, de maradtunk volna tovább is a hangulatos turistaházban, de folytatnunk kellett az utunkat vissza Királyházára, hisz alig volt már időnk a sötétedésig. A sípálya nagy északi lejtőjének majd félméteres friss haván csúsztunk le a Fekete-völgybe. A völgy aljáig lécen tudtunk lejutni, többnyire a régi kisvasút nyomvonalának lágy lejtésű útján a talpfákon, síbottal lökdösve magunkat. Az utolsó két kilométeres aszfaltos úton már hátizsákunkra rögzített lécekkel gyalogoltunk egészen Kemencéig. Onnan még öt kilométert kellett volna gyalogolnunk az aszfaltos úton Királyházáig , de szerencsénkre egy nagyon kedves  autóst sikerült leinteni, aki elvitt engem a kocsimhoz amivel visszamentem Marciért.
Este kilencre értünk haza Budapestre. Egy igazán kalandos és kimerítő túra után, ami idény kezdetnek nagyon jól sikerült.

Budapest,  2008.12.01

Kóc

 

U.I. Néhány adat, és a túra útvonala térképen:
Királyházától - NHH-re: http://tinyurl.hu/QKD/
Út hossza: 9103 méter
Emelkedés: 734 méter
Süllyedés: 254 méter

 

NHH-ről - Kemencére: http://tinyurl.hu/hDz/
Út hossza: 9002 méter
Emelkedés: 64 méter
Süllyedés: 658 méter

 

Kattints ide, ha megakarod nézni a képeket a túráról!

Film:

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország börzsöny nagy hideg hegy túrasí

A bejegyzés trackback címe:

https://bcspk.blog.hu/api/trackback/id/tr21091989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása